turizmus

Káli medence: K?csoda

Ha három napnál több id?t töltünk a Balaton partján, netán borongósabb, h?vösebb az id? a vártnál, akkor sem kell beszorulni a szálloda vagy a kemping falai közé; érdemes egy kis id?re elszakadni a vízparttól, hogy jobban megnézzük, mi van még abban az ékszerdobozban, amelyben a tó csak az egyik igazgyöngy. A másik gyöngyszem minden bizonnyal a Káli medence.

Ez a Zánka és Ábrahámhegy közötti partszakasz fölött elterül?, tucatnyi települést befoglaló négyszög Magyarország igazi eszenciája: cseppben a tenger. És ebben az esetben szó szerint is vehetjük ezt a kifejezést, hiszen egyedülálló természeti kincseinek egyik jellegzetessége a Salföld határában húzódó K?tenger, ami nem más, mint az egykori Pannon tenger fenékpadjának maradványa. A kövek meg?rizték az egykori él?lények – kagylók, csigák – lenyomatait.

 Tavacska – tengervízzel
 

A K?tenger közelében kristályviz? tó, amelyet tikkadt, hosszú nyár derekán zátonyok szabdalnak. Nincs az a turista, aki kedvet ne érezne hozzá, hogy papucsát lerúgva, nadrágját fölhajtva át ne gázoljon egyik homokpadról a másikra. És az igazi meglepetés ekkor éri: ennek a kis oázisszer? tavacskának a vize sós! A só éppen úgy üt ki a sz?ros férfilábakra, minta Antaliában gázolnánk bele a tenger szélébe.

Kissé északra haladva eredetiben kóstolhatjuk meg azt, amit amúgy fogalomként már régóta ismerünk a bevásárlóközpontok polcairól: a Kékkútit. Csak itt nincs hozzá m?anyag palack, hanem egy kis forrásból bukkan el? hamisíthatatlanul jéghidegen, kristálytisztán, zamatosan. Ha egy látszólag semmi helyen autók parkolnak, emberek állnak sorba üres palackokkal, üvegekkel, kannákkal, akkor biztosak lehetünk abban, hogy nem tévedünk. És abban is, hogy megérzünk valamit abból: mit is jelent a színtiszta forrásvíz. Hogy egy bizánci császárn? évezredek múltával ennek a víznek köszönheti mai karrierjét, az csak történeti érdekesség: Theodorának hívták. Ma a legkisebb élelmiszerboltban is szembeköszön, csak nem tudjuk miért. Pedig egyszer?: ez a kissé savanykás, a Burnót-patakban csörgedez? víz volt a kedvenc itala.

 Ötmillió év lenyomata
 

A Káli medencér?l nem lehet szólni anélkül, hogy két fontos pontját még meg ne említenénk. Az egyik a Hegyes-t?, amely egy emberi kéz – pontosabban markolók, daruk és fúrógépek – által európai mércével mérve is egyedire kialakított természeti képz?dmény: egy vulkánkráter, amelynek egyik felét lebányászták, így aztán olyan, mint egy hatalmas bonckéssel felvágott ?slelet az óriások birodalmából: egy 5-6 millió évvel ezel?tt m?ködött bazaltvulkán rétegeit láthatjuk az ötven méter magas k?falon.

A másik fontos pont a Fekete-hegy, annak déli oldalán az Eötvös kilátó. Innen ugyanis tökéletes rálátás nyílik az egész medencére, amelyet aztán délen a Balaton csillogása szegélyez.

 
A Kál nemzetség földje

 A Káli medence nevét a honfoglalás korban itt letelepedett Kál nemzetségr?l kapta, s a nevet ma is számos település – Szentbékkálla, Mindszentkálla, Köveskál – ?rzi, míg néhány „Kál” már csak romjaiban létezik. A hagyományos faluképet mutató, takaros – itt-ott romosságukban is megkapó – parasztházak ma az ország legkeresettebb vidékévé tették a településeket. Számos m?vész, közszerepl? talált id?szakos, vagy egész évre, életre szóló otthont a természeti és történeti értékek e nyugalmat és ihletet árasztó harmóniájában.